Bevezetés

Kedves Olvasó!

Szeretettel üdvözöljük Önt sorozatunk elején. Örülünk, hogy szeretne többet tudni a Krisztust követő életről. Lehet, hogy találkozott már és beszélgetett is munkatársainkkal az Önt foglalkoztató kérdésekről, a keresztyén A magyar nyelvben a „Krisztust követő”-t, „Krisztushoz tartozó”-t jelentő görög ill. latin szónak kétféle alakja terjedt el: keresztyén és keresztény. Sorozatunkban mi mindenütt a keresztyén alakot használjuk. A kétféle forma ugyanazt jelenti, a kettő között tartalmi különbség nincs. hitről.

Ez a kis sorozat segítséget nyújt abban, hogy jobban megismerje Jézus Krisztust, azt a személyt, aki a keresztyénség középpontjában áll. Az egész tanulmány három füzetből áll, mindegyikben két fejezettel. Az egyes fejezetekben Jézus személyének más-más oldalával foglalkozunk.

  • Az elsőben kb. 33 évnyi földi életét vizsgáljuk. Miben volt Ő más, mint a többi ember?
  • A másodikban Jézus tanítását szeretnénk megismertetni, hisz életében nagyon fontos helyet kapott a körülötte lévők tanítása és sokan hallgatták Őt.
  • A harmadik fejezetben részben a Jézus által véghezvitt csodákkal foglalkozunk, főleg azonban azzal, hogy mit mondott Ő saját magáról.
  • A negyedik fejezet témája az ember alapproblémája és az erre kínált jézusi megoldás.
  • Az ötödik-hatodik fejezet Jézus kereszthaláláról és feltámadásáról szól. Itt szeretnénk elmondani azt is, hogy mit jelenthet nekünk személy szerint mindaz, amit Jézus mondott és tett.

A fejezetekben különböző részeket talál, amelyeket eltérő szedéssel választottunk el egymástól.

Olyan ez a bibliatanulmányozó sorozat, mintha két munkatársunk ülne le Önnel együtt és beszélnének hitről, Bibliáról és Jézus Krisztusról – közös gondolkodásra hívva Önt is. Az egyikük mondja el a főbb gondolatokat, s néha a másikuk egy-egy hétköznapi példával, történettel világítja meg az elhangzottakat. Hiszen a bibliai üzenet nem egy elvont, a hétköznapok világától idegen tan, hanem kihat az ember minden dolgára ma is.

Minden fejezetben bibliai szakaszokat is kikeresünk és „együtt” olvassuk el azokat. Természetesen még több összefüggést ismerhet fel, ha saját Bibliájából is kikeresi a megadott részt, s elolvassa annak környezetét is.

Mint egy valódi beszélgetésben, kérdések is elhangzanak. Nem költői kérdések ezek, hiszen valóban érdekelnek bennünket az Ön gondolatai.

A fejezetek után kis ismeretterjesztő részt is talál az érintett témával, bibliai szakasszal kapcsolatban (már itt, a bevezetőben is). Lehet, hogy az ott leírtak egy része már ismerős Önnek, de ezt a kis könyvet olyanoknak is szánjuk, akik egyáltalán nem ismerik a Bibliát.

Összefoglaló kérdések segítenek a fejezet végén újból átgondolni az „elmondottakat”. Egy részük a legfontosabb gondolatokra vonatkozik, más kérdésekkel pedig az Ön gondolatai, véleménye iránt érdeklődünk. Mivel ebben a bibliatanulmányozó sorozatban a „beszélgetésnek” csak az egyik fele szerepel, a kérdésekre adott válaszait a fejezetek végén található űrlapok kitöltésével küldheti el nekünk.  Nem vizsgáztatás a célunk, hanem így mi is megkapjuk Öntől a „beszélgetésünk” másik felét. Egy munkatársunk fogja elolvasni gondolatait és válaszol kérdéseire – elküldve egyúttal a tanulmány következő részéhez való hozzáférést is. Reméljük, hogy örömet szerez majd Önnek ez a „levelezés”!

Urunk áldja meg bibliatanulmányozását, de még inkább a Könyvek Könyvének, a Szentírásnak olvasását!

Szeretettel az EMO munkatársai

 

A Biblia felépítéséről

Ahhoz, hogy e tanulmány olvasása és feldolgozása kevés gondot és sok örömet jelenthessen, azoknak, akik nem szokták meg a Bibliában való lapozgatást, szeretnénk segíteni a Szentírásban való eligazodásban.

Mivel a Biblia terjedelmes könyv, az egyes részek, mondatok megtalálását részekre osztással segítették.

A Biblia két fő részből áll: Ószövetség és Újszövetség Miért hívják a Biblia két fő részét szövetségnek, régies szóval testamentumnak? A Szentírás arról tudósít, hogy Isten több alkalommal szövetséget kötött emberekkel, embercsoportokkal. A két legjelentősebb szövetség az, amelyet Izrael népével (Ószövetség) és amelyet a Jézus Krisztusban hívőkkel kötött (Újszövetség).. Mi füzeteinkben csak az utóbbival, az Újszövetséggel foglalkozunk. Mindkét nagy rész ún. könyvekből épül fel. Ezek szerzője, keletkezésük kora lehet különböző, de azonos is. Az Újszövetség könyvei a következők (mellettük zárójelben a szokásos rövidítés):

  • Máté evangéliuma (Mt)
  • Márk evangéliuma (Mk)
  • Lukács evangéliuma (Lk)
  • János evangéliuma (Jn)
  • Az apostolok cselekedetei (ApCsel)
  • Pál levele a rómaiakhoz (Róm)
  • Pál első levele a korintusiakhoz (1Kor)
  • Pál második levele a korintusiakhoz (2Kor)
  • Pál levele a galatákhoz (Gal)
  • Pál levele az efézusiakhoz (Ef)
  • Pál levele a filippiekhez (Fil)
  • Pál levele a kolosséiakhoz (Kol)
  • Pál első levele a thesszalonikaiakhoz (1Thessz)
  • Pál második levele a thesszalonikaiakhoz (2Thessz)
  • Pál első levele Timóteushoz (1Tim)
  • Pál második levele Timóteushoz (2Tim)
  • Pál levele Titushoz (Tit)
  • Pál levele Filemonhoz (Filem)
  • A zsidókhoz írt levél (Zsid)
  • Jakab levele (Jak)
  • Péter első levele (1Pt)
  • Péter második levele (2Pt)
  • János első levele (1Jn)
  • János második levele (2Jn)
  • János harmadik levele (3Jn)
  • Júdás levele (Júd)
  • A jelenések könyve (Jel)

Máté evangéliumának első versei (Mt 1,1-6), a Biblia beosztásának szemléltetésére.

A nagy szám a sor elején a részt jelzi, a följebb írt kis számok a verseket jelentik. A rész előtti dőlt betűs cím nem tartozik a bibliai szöveghez. Az egyes Bibliakiadásokban kis változásokkal szerepel. Alatta a zárójelbe tett rövidítés olyan bibliai helyet jelöl, amelyben ugyanarról a témáról olvashat.

A könyveket fejezetekre osztották, ezeket általában résznek nevezik. Az egyes fejezetek pedig rövid egy-két mondatos szakaszokra, ún. versekre oszlanak. A részeket és verseket megszámozták, így azután könnyű eligazodni a Szentírásban. A bibliai szöveg egy adott helyének meghatározása ezek után a következőképpen hangzik: Lukács evangéliuma 19. részének 10. verse ill. rövidítve: Lk 19,10. Hosszabb szakasz értelemszerűen: Lukács evangéliuma 19. részének 1-10-ig terjedő versei (Lk 19,1-10). A részek és versek számozását a különböző Bibliakiadásokba különböző módon ugyan, de szinte mindig bele is írják.

Jézus Krisztus származása

(Lk 3,23-38)

1 Jézus Krisztusnak, a Dávid fiának, az Ábrahám fiának nemzetségkönyve.
2 Ábrahám fia volt Izsák, Izsáké Jákób, Jákób fiai pedig Júda és testvérei.
3 Júda fia volt a Támártól született Fáresz és Zerah, Fáreszé Heszrón, Heszróné pedig Arám.
4 Arám fia volt Aminádáb, Aminádábé Nahson, Nahsoné Szalmón.
5 Szalmón fia volt Ráhábtól Boáz, Boázé Ruthtól Óbéd, Óbédé Isai.
6 Isai fia volt Dávid, a király.

Bibliafordítások

A Bibliát eredetileg alapvetően két nyelven írták. Az Ószövetséget héberül, az Újszövetséget görögül. Már az ókorban is készültek különböző fordítások. Legelterjedtebb talán ezek közül a Hieronymus (Szt. Jeromos) által készített teljes latin nyelvű fordítás (i.u. 400), melynek átdolgozott változata (1592) máig a Római Katolikus Egyház hivatalos fordítása (az ún. Vulgata).

A magyar nyelvű fordítások közül máig a legelterjedtebb az először 1590-ben kiadott, majd azóta többször átdolgozott Károli Gáspár-féle fordítás. Sorozatunkban mi mindenütt a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának Ószövetségi és Újszövetségi Bibliafordító Szakbizottsága által készített fordítás 1990. évben megjelent revideált változatát használjuk.

Jézus Krisztus mondta:

„Az ég és a föld elmúlik, de az én beszédeim nem múlnak el.”
Máté evangéliuma 24. rész, 35. vers