A Fedél nélkül c. folyóiratban akadtam a következő sorokra: „Jó Urunk, a világ hogy gyógyuljon, add, szívünk meglelje otthonát!” Rácsodálkoztam az író őszinteségére. Nyilván fedél-gondokkal küzd, mégis világosan látja, hogy a szív hazatalálása éppoly fontos, mint a...
Ha vízre van szükségünk, rutinosan jutunk hozzá: odalépünk a vízcsaphoz, s a vízsugarat úgy szabályozzuk, hogy ne üsse ki kezünkből a poharat. Játszunk a keverőcsappal: folydogáljon vagy zubogjon, hideg vagy meleg legyen. Bajban lennénk, ha a vizünk szabályozás...
Lassan elcsomagoljuk télire a napszemüvegeket. Ha még jövőre is divatos lesz a fazon, jól fog jönni. A nyár ezen ikonikus tárgyának szemünket árnyékoló hasznával együtt jár a hátránya: nem találkoznak a tekintetek. Valljuk be, olykor jó is ez így! Amikor...
Mindig nagyon fájdalmas, ha egy gyógyuló sebet ismételt ütés ér. Régi hegek is újra érzékennyé válhatnak. Egy nyári délutánon, másfél óra leforgása alatt kaphat egy nemzet olyan sérülést, amely évszázadok alatt sem gyógyul be. Ez történt 500 esztendővel ezelőtt, talán...
Ha ez az oldal üresen maradna, szemléltetné, amitől néha szenvedünk: nincs mit mondanom; nincs mit adnom; nincs késztetés, sem ötletek. Ajándéktasakom alján épphogy zörög valami apróság. Be is vallom: tessék, egy kis semmiség…! A markolás velünk született...
„Nézzétek a liliomokat!… mondom nektek, hogy Salamon teljes dicsőségében sem öltözött úgy, mint ezek közül bármelyik.” (Lukács evangéliuma 12,27). E gyengéd bátorítás az Újszövetség egyik legismertebb szakaszából való. Lelkesít, és mégis motoszkál bennem egy...