„Segíthetek?” – Íme a kérdés, amit annyira várunk, ám amikor elhangzik, talán mégsem tudunk vele mit kezdeni. Vagy azért, mert a dolgok csak úgy vannak rendjén, ahogy mi elvégezzük, vagy egyszerűen váratlanul ér minket a kérdés. Amikor feltűnik a segítőkészség a láthatárunkon, vele együtt olykor megjelenik felénk a szánalom is: „szegény túlterhelt…!” S mert épp el vagyunk havazva, nincs kapacitásunk arra, hogy méltányos munkáltatóként kimérjük a legmegfelelőbb részfeladatot az ajánlkozóknak. Attól is tarthatunk, hogy a hirtelen, talán csak pár órára fellépő „úr-szolga viszony” megzavarja a fennálló baráti, jószomszédi, testvéri kapcsolatot, ráadásul törhetjük a fejünket a viszontsegítségen.
Aki a régi időkben szolgának szegődött, valószínűleg sosem kérdezte meg urától, segíthet-e. A szolgák tudták a dolgukat, gazdájuk tekintélye pedig nem sérülhetett azzal, hogy túlvállaltnak, segítségre szorulónak mutassa magát előttük.
Nem úgy gondolunk-e sokszor a legfőbb Úrra, Istenre, mint akinek „be kell segíteni”? Nem adnánk-e Neki ötleteket, nem kételkedünk-e gondviselésének alaposságában? Bizalmatlan és gyanakvó lelkületünk ezt diktálja nekünk.
A Bibliából megismerhető és életünkben felismerhető Isten azonban nem eszköztelen, nem tanácstalan és nem is részvétlen. Kézben tartja és céljához vezeti egyéni életünket és a világtörténelmet egyaránt. Akik bíznak benne, szívesen keresik helyüket az Ő közelében, és dolgukat az Ő vezetése szerint. Szolgálnak, de nem szánalommal, hanem ámulattal. Boldogok, hogy Uruktól tanulhatnak bölcsességet és erősödhetnek hitükben.
Van azonban, amit egy gazda sosem ad ki a kezéből, még ha vannak is szolgái. Van, amihez csak Ő ért, amiben kedvét leli, amire más nem képes, ami igazán szíve szerint való.
Isten sem adja ki kezéből a sorsodat, nem szervezi ki senkinek életed alakítását, mert nem vagy tömegcikk. Maga készítette el az utadat Önmaga felé. Maga végezte el megváltásodat. Csodálkozz rá hálás szívvel: „Magad, Uram? – bár vannak szolgáid.”
Ha valaki nekem szolgál, engem kövessen, és ahol én vagyok, ott lesz az én szolgám is; és ha valaki nekem szolgál, megbecsüli azt az Atya. János evangéliuma 12,26
Olvasóinknak ajánljuk az EMO 2024-es Visszhang naptárának közmondásos gondolatait, bibliai üzenetét. Az összeállításokat havonta adjuk közre honlapunk Aktuális című rovatában.
Kérdésed merült föl valamivel kapcsolatban? Elmondanád a véleményed? Írj nekünk, válaszolunk! Üzenetedet senki nem fogja látni, csak mi!