„Amikor hallgattátok az Istennek általunk hirdetett igéjét, nem emberi beszédként fogadtátok be, hanem Isten beszédeként, aminthogy valóban az, és annak ereje munkálkodik is bennetek, akik hisztek”
1 Thesszalonika 2,13
Vannak, akik ezt mondják: „Én hiszek a Bibliában, csak a benne levő természetfölötti dolgokban, eseményekben nem. Csupán abban hiszek, amit az értelmünkkel is meg tudunk magyarázni.” Ezek az emberek olyanok, mintha borotvapengével olvasnák a Bibliát: mindent kimetszenek belőle, ami nem tetszik nekik.
Ilyen alapon viszont másoknak is joguk lenne ahhoz, hogy belátásuk vagy ízlésük szerint töröljenek ezt-azt a Bibliából. Egy házasságtörő minden olyasmit kivágna belőle, ami házasságtörésről szól, egy hazug minden hazugsággal foglalkozó részt, egy alkoholista mindazt, ami az ivászatról szól.
Egyszer egy férfi odalépett a lelkészéhez, és odamutatva neki egy Bibliát, így szólt hozzá:
– Látja? Ez az ön Bibliája!
– Az én Bibliám? – kérdezte amaz csodálkozva, amint a megtépázott könyvre pillantott.
– Igen – mondta a férfi –, a maga Bibliája! Öt éve hallgatom az igehirdetéseit és mindent kivágtam belőle, amiről ön azt mondta, hogy „ez nem hiteles” és „nem kötelező érvényű ránk nézve”.
A férfi által mutatott Biblia mintegy harmada hiányzott. Teljesen ki lett „gyomlálva” belőle a Jób könyve, a Prédikátor és a Jelenések könyvei, valamint több más rész is.(D. L. Moody nyomán)
Tegyük fel magunknak a kérdést: Hogy néz ki az én Bibliám? Lehet, hogy fizikailag ép, de vajon milyen az én belső viszonyulásom hozzá? Számomra a Biblia valóban Isten szava, és korlátlan bizalommal fogadom mindazt, amit ír? És tekintélye is van ennek a Szónak (Igének) az életemben?
Forrás: www.folgemirnach.de/2023-03
Kérdésed merült föl valamivel kapcsolatban? Elmondanád a véleményed? Írj nekünk, válaszolunk! Üzenetedet senki nem fogja látni, csak mi!