Amikor ez a kis írás elérhetővé válik, egy nap választ el minket karácsony ünnepétől. Valószínűleg többen felteszik a kérdést: mi is ennek az ünnepnek a lényege, miről is szól? Tömören összefoglalva: a karácsony születésnap. Ha így közelítjük meg, akkor egészen közel kerül a szívünkhöz, hiszen a ma embere szereti a születésnapot és az egyéb neves napokat. Szeretünk ünnepelni. Ha saját születésnapunkról van szó, igyekszünk ismerőseinkkel, családtagjainkkal tudatni, milyen nap közeledik, köszöntést várunk. A kerek évfordulókat pedig általában nagy ünnepség keretében tartjuk meg.
Karácsony nem akárkinek, hanem az Úr Jézus Krisztusnak a születésnapja. Annak a Jézusnak, Aki azért jött, hogy reménységet adjon mindazoknak, akik az igazi életet és a halállal szembeni reménységet keresik. Az életét is odaadta a kereszten megmentésünkért, azért, hogy felszabadulhassunk bűneink alól. Általa kezdhetjük újra elrontott életünket. Ő jelentheti számunkra a folytatást, mert Ő talpra tud állítani.
Karácsony ünnepén átélhetjük a Vele való ünneplést, a Neki való örvendezést. Mert a Biblia arról beszél, hogy meghívottak vagyunk. Így hangzik felénk az Úr hívása: „minden készen van, jöjjetek a menyegzőre” (Máté evangéliuma 22,4) ! Talán azt gondoljuk, nem vagyunk rá méltók, hiszen eddig más tartalommal bírt számunkra a karácsony. Ma sok embernek a feldíszített fenyők, épületek, a kirakatok csillogó díszei, a különféle zenés és kézműves programok, a vásárok tarka kínálata, és az önfeledt szórakozás jelentik a karácsonyt. Azt gondoljuk, kicsit színesebbé, kedvesebbé teszik ezek a napok az év végét. Másokat zavar az évente ismétlődő ünnep. Belefáradtak a sok vásárlásba, készülődésbe, képmutatásba, amikor szeretetet kell mímelni, ezért elmenekülnek oda, ahol csendben megvárhatják, amíg ez az egész elmúlik. Nagyon kiábrándító, amikor azt tapasztaljuk, hogy karácsonykor „templomozás”, családi vacsora részesei lehetünk, de azt követően marad minden a régiben. Eltűnik a békesség, a szeretet, pont úgy, ahogyan az utcákról, a szobákból elkerülnek a karácsony díszei. Az ünnep után sokan újra felveszik a fegyvereket, és folytatódik a gyűlölet, a harc.
Azonban pont azért hív az Úr, hogy a karácsony valóban az legyen, aminek szánta. Jézus születésnapja, a Neki való örvendezés, Vele töltött idő. És ez ott kezdődik, hogy meghallom az Ünnepelt hívását, és válaszként elindulok Felé. De hogyan tehetném meg, amikor eddig semmi érdeklődést nem mutattam Isten felé? Hol is kezdjem? Merre menjek? Először is bátran jöhetek, mert a hívás mindenkinek szól, a közel levőknek és a távollevőknek egyaránt.
Szeretném elmondani, hogy karácsony nagyon sokáig a téli iskolai szünetet és a fenyőfa alá rejtett ajándékot jelentette a számomra. Nem ismertem az ünnep igazi tartalmát. Csak azt vártam, hogy legyen vége a tanításnak, mehessek nagyszüleimhez a tanyára és örülhessek a télnek. Senki nem beszélt karácsony jelentőségéről, arról, hogy miről és Kiről is szól valójában.
Húszéves koromig így volt ez, nem ismertem Jézust, Akiről a karácsony szól. Eljött az idő, amikor a tékozló fiúéhoz hasonló helyzetbe kerültem, kerestem a kiutat, és akkor egy Újszövetség került a kezembe. Ekkor még nem jártam gyülekezetbe, nem ismertem hívő embereket, de vágytam megismerni Istent, ezért olvasni kezdtem az Újszövetséget. Minél előrébb haladtam a könyvben, annál inkább felragyogott előttem Jézus. Megértettem, hogy Ő él, mert feltámadt, és így rajtam is tud segíteni. Segítségül hívtam, és meghallgatott, átéltem szabadítását, és egy egészen új élettel ajándékozott meg. Ezt követően számomra karácsony Róla, az én Megmentőmről szól. Az ünnep öröm forrása, mert azzal találkozhatok, lehetek együtt, Aki megszabadított bűneimből, és ezért én Őt nagyon szeretem. Akit szeretünk, azzal minél több időt akarunk tölteni. Ha megszerettem Őt, akkor már nem nyűg a karácsony, hanem boldog ünneplés Vele.
Ő keres és hív ott, ahol, és amiben vagyok. Az első karácsonykor is olyanokat hívott, akik nem gondolták volna, hogy részt vehetnek ezen a születésnapon. A júdeai Betlehem városánál a megvetett pásztorokat az Úr angyala hívogatta, az ő igehirdetéséből tudták meg: nekik született a Megmentő. Így azután, ha hasonló helyzetben gondolom magam, mint a pásztorok, halljam meg: Jézus nekem született. Isten nekem ajándékozza Őt, hogy Általa egy új, minőségi életet kezdhessek. Csillag jelezte a távoli Kelet tudós embereinek is, hogy olyan esemény történt, ami őket is érinti. A pásztorok és a bölcsek komolyan vették a jelzést, így elindultak, hogy megkeressék a megszületett gyermeket, az Urat.
Isten ma is küld felénk jelzést, amin keresztül karácsony üzenetét akarja megismertetni velünk. Ahogyan a bölcsek és a pásztorok megtették a maguk kis útját Jézus felé, úgy kell nekünk is megtenni, elindulni a meghívás nyomán. Hogyan induljak el Felé, ha eddig távol voltam az egyháztól, a Bibliától és még karácsonykor sem közelítettem hozzá? Talán úgy, ahogyan én is megtapasztaltam az Úrhoz való közeledést. Vegyük kézbe a Bibliát, vagy ha nem rendelkezünk vele, akkor töltsük le a telefonunkra, és kezdjük el olvasni. Minél előrébb haladunk az evangéliumokban, annál inkább megismerjük Jézust. Felismerjük, hogy értünk jött a világba, értünk tette meg a nagy utat a földre. Ha egyedül köszönt ránk a szenteste, akkor a Bibliából megérthetjük, hogy nem vagyunk egyedül, mert Isten Jézusban Önmagával ajándékozott meg. Csodálatos üzenet: senki nem marad ki, mindenki kapott ajándékot Istentől. A mi feladatunk, hogy nyissuk ki a kezünket és a szívünket, és fogadjuk el ezt az ajándékot!
-Sebők János-
Nagymadi Református Gyülekezet lelkipásztora
Kérdésed merült föl valamivel kapcsolatban? Elmondanád a véleményed? Írj nekünk, válaszolunk! Üzenetedet senki nem fogja látni, csak mi!