Amikor az interneten keresztül pénzt utalunk, be kell írnunk pontosan az utalandó összeget, a címzett nevét, bankszámlaszámát, IBAN kódját, a bank nevét és az utalás okát a közlemény rovatban. Végigmegyünk a hosszú procedúrán, majd amikor megnyomjuk a „küldés” gombot, érkezik a hibaüzenet, hogy nem sikerült az utalás, mert lemaradt valami, vagy egy számot hibásan adtam meg. Nincs mit tenni, újra kell kezdeni elölről az egészet. Ez így megy addig, amíg nem sikerül minden számjegyet és betűt pontosan kitölteni.
A bank világában nincs mellébeszélés: az utalás csak akkor teljesül, ha mindent pontosan kitöltöttünk. Hasonlóan, ha egy telefonszámban egyetlen számjegyet rosszul tárcsázunk, nem tudjuk elérni azt, akit akartunk,sőt, talán más veszi fel a kagylót a vonal túlold alán. Ezzel mindenki tisztában van, éppen ezért odafigyel, amikor pénzt utal, vagy telefonhívást kezdeményez.
Az Istennel való kapcsolatunknak is hasonlóan egyértelműnek kellene lennie! Gyakran gondoljuk azt, hogy minden út végén Isten vár, ezért mindegy, mit és hogyan csinálunk, ez azonban téves elképzelés. Egyetlen út vezet Istenhez, amit Ő maga határozott meg. Ez pedig nem más, mint megérteni és elfogadni azt, hogy mind bűnösök vagyunk születésünktől fogva, de Jézus Krisztus halálával megváltott bennünket. Ahogyan a banki utalásnál sem maradhat ki egyetlen adat sem, Jézust sem lehet megkerülni, ha Istenhez szeretnénk tartozni. Keressük Jézust és fogadjuk el az Ő megváltását, hogy utunk végén valóban Isten várjon ránk.
Marcus Majonica nyomán
