Isten megismétli megbízatását Jónásnak, aki így onnan kezdheti újra, ahol legutóbb elbukott. Ez egy fontos tapasztalat a hívők számára: akik Istent szolgálják, hibázhatnak. De ezeknek a hibáknak nem kell véglegesen kizárniuk a szolgálatot, ha visszatérnek az Istennel való ösvényre. Jónás feladata, hogy elmondja ellenségeinek, akik ismertek voltak a kegyetlenségükről, hogy Isten megsemmisíti őket gonoszságuk miatt. Emberi szempontból Jónás aligha számíthatott barátságos fogadtatásra, mégis teljesíti Isten megbízatását és nyilvánosan prédikál ebben a városban Isten fenyegető ítéletéről.

Jónás könyvének ebben a fejezetében három szempontot emelnék ki: egyrészt, Jónás személyében Isten olyan embert küld Ninivébe, aki maga is tudja, mit jelent Isten haragját magára vonni, de aki azt is átélte, mit jelent a megbocsátás. Másrészt, Jónás sikeresen átadja meglehetősen népszerűtlen üzenetét. Könnyű lett volna a niniveieknek figyelmen kívül hagyni, kigúnyolni vagy akár megölni ezt az izraeli prófétát. Semmilyen objektív bizonyíték nem támasztotta alá állítását, miszerint a város 40 napon belül elpusztul. De nyilvánvalóan Ninive minden lakosa megértette, hogy az életükre nézve Istennek minden joga megvan a büntetésre. Márpedig ki menthet meg Isten ítélete elől? Épp ezért mindenki nyilvánosan megvallja bűneit. Végezetül: Isten megítél, de esélyt ad a megtérésre is. Ha Isten beleszól az életembe, akkor az nem a véget, hanem egy új kezdet lehetőségét jelenti!

Szerző: Marcus Majonica  (lebenistmehr.de)